1 perce érkezett!Sulyok Tamás bejelentése!

Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig adott határidőt Sulyok Tamás államfőnek a lemondásra. Sulyok Tamás azonban most egyértelművé tette: önként nem mond le államfői tisztségéről.QP | Quality PlacementCikkünk frissül!Magyar Péter már a választási kampány alatt is többször hangoztatta, hogy Sulyok Tamásnak le kellene mondania.

Miután a Tisza Párt megnyerte az április 12-i országgyűlési választásokat, Magyar Pétert három nappal később a Sándor-palotában fogadta az államfő, akit a párt elnöke szintén lemondásra szólított fel.Április 20-án Magyar Péter május 31-ig adott határidőt Sulyok Tamásnak arra, hogy lemondjon.

A miniszterelnök által előírt dátum napján az államfő közleményt adott ki, melybenkijelentette, hogy továbbra is Magyarország államfője marad.Facebook-oldalán megosztott videójában úgy fogalmazott, hogy „az alaptörvényre tett esküm egyformán köt az egész magyar politikai nemzethez, a többséghez és a kisebbséghez egyaránt”.Fentiek alapján, eskümhöz híven, a hatalmi ágakkal együttműködésben továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet

– jelentette ki. 

Sulyok Tamás néhány gondolatban megvilágította azt a helyzetet, ami az utóbbi hetekben kialakult. Emlékeztetett, hogy az országgyűlési választásokat követően világos politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére, amely legitim lehetőség egy alkotmányozó hatalom számára.

„A köztársasági elnök azonban minden esetben a hatályos alkotmányos követelmények szerint köteles ellátni a feladatait, ahogyan egyébként az Országgyűlés és a kormány is.

A köztársasági elnök megválasztására, hatáskörére vonatkozó szabályok 1990 óta lényegében nem változtak, hivatali ideje az alkotmányozó szándéka szerint a fékek és ellensúlyok rendszerének érvényesülése érdekében különbözik az Országgyűlés és a kormány megbízatásának idejét” – magyarázta. 

Kiemelte, hogy a hatályos alkotmányos rend szerint a köztársasági elnöknek hatáskörei gyakorlása során együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, a kormánynak pedig ugyanebben a szellemben együtt kell működnie az előző parlament által megválasztott köztársasági elnökkel.

Hangsúlyozta, „a közelmúltban megjelent miniszterelnöki nyilatkozatok ezzel szemben az állami szervek között szokatlan stílusban egyoldalú követeléseket, utasításokat fogalmaznak meg a köztársasági elnök irányába, beleértve a tisztségről való lemondásra felszólítást is.

Mindez a hatályos alkotmányos rendben egy súlyosan ellentmondásos helyzetet idéz elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti”.

Az új kormány május 9-i alakulóülésén a miniszterelnöki beszédében újra lemondásra szólította fel az államfőt, a Sándor-palota álláspontja szerint azonban „a köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza”.

Magyar Péter annyira nem látja szívesen az államfőt, hogy a Tisza-kormány minisztereinek kinevezésén arra kérte, hogy ne álljon oda hozzájuk közös fotót készíteni.

Az államfő május 18-án adott interjút az Indexnek, melyben hangsúlyozta: nincs alkotmányos indok a lemondására.

Május 29-én a Sándor-palota közleményt adott ki, miszerint az államfő eltávolítását politikai indokokhoz kötő, ezáltal az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti.

A köztársasági elnök a Velencei Bizottsághoz fordult, és kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában. Magyar Péter kommentben reagált a közleményre, többek között azt, hogy amikor négyszemközt beszéltek, még azt is megkérdezte, melyik miniszterhez forduljon a elmondásával.