Forsthoffer Ágnes aláírta: széles jogköröket kap az új hivatal

Komoly következménye lehet a közvagyonnal kapcsolatos korábbi visszaéléseknek: létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Az új szervezet széles vizsgálati, nyomozati és vádképviseleti jogosítványokat kap, így cégek, korábbi döntéshozók és üzleti szereplők ügyei is a látókörébe kerülhetnek.

Forsthoffer Ágnes aláírásával új szakasz kezdődik a közvagyon védelmében. A parlament által elfogadott jogszabály alapján megkezdődhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, vagyis az NVVH tényleges felállítása. A törvényt az Országgyűlés 143 igen és 47 nem szavazattal fogadta el.

Forsthoffer Ágnes azért írhatta alá a jogszabályt, mert Sulyok Tamás megbízatásának július 20-i megszűnése óta az Országgyűlés elnökeként teljes jogkörrel gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az új államfő hivatalba lépéséig.

A benyújtott cikk szerint az aláírást megelőzően a Sándor-palota jogi szakemberei is megvizsgálták a törvényt, és nem találtak olyan alkotmányossági problémát, amely miatt előzetes normakontrollt kellett volna kezdeményezni.

Nem egyszerű ellenőrző hivatal jön létre

Az NVVH jóval szélesebb hatáskörökkel rendelkezik majd, mint egy hagyományos állami ellenőrző szerv. Feladata a közvagyon védelme, a jogellenes gazdálkodás feltárása, valamint a bűncselekménnyel összefüggésben megszerzett vagy állami körből kikerült vagyon azonosítása és visszaszerzésének elősegítése lesz.

A hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékelést és vizsgálatot végezhet, illetve gazdálkodó szervezetek közvagyonvédelmi felügyelet alá vonását is elrendelheti. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül csak egy már folyamatban lévő büntetőügy alapján kezdhet dolgozni: kockázatos szerződések, pénzügyi mozgások vagy állami vagyonügyletek is vizsgálatot indokolhatnak.

Szerződéseket, bankszámlákat és számítógépes adatokat is vizsgálhatnak

A törvény alapján a hivatal munkatársai beléphetnek a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe, irattárakba, raktárakba és szerverszobákba. Megnézhetik a releváns iratokat, nyilvántartásokat, szerződéseket és elektronikus adathordozókat is.

A felügyelet alá vont gazdálkodó szervezetek fizetési számláit és pénzügyi eszközeit ugyancsak vizsgálhatják. Emellett az NVVH kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve más állami szervek közreműködését.

A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy állami vagy önkormányzati ingatlanügyletek, támogatások, közbeszerzések, állami vállalatok szerződései és közpénzből finanszírozott gazdasági konstrukciók is a hivatal látókörébe kerülhetnek.

Nyomozhatnak és vádat is képviselhetnek

Az új intézmény alkotmányos jogállása különösen erős. Az Alaptörvény szerint az NVVH független szervezetként, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként jár el. Nyomozással összefüggő jogokat gyakorolhat, közvádat képviselhet a bíróságon, valamint közvagyon-visszaszerzési és vagyonvédelmi feladatokat láthat el.

Ez jelentős változás, hiszen a hivatalnak nem feltétlenül kell majd minden feltárt ügyet egyszerűen továbbítania egy másik hatósághoz. A törvényben meghatározott keretek között maga is részt vehet a nyomozási folyamatban és a vád bírósági képviseletében.

Kik kerülhetnek bajba?

A törvény hatálybalépése önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy bárkit automatikusan bűnösnek nyilvánítanak, vagy azonnal elveszik a vagyonát.

Komoly vizsgálatra azok számíthatnak, akiknél felmerülhet, hogy közvagyon, állami támogatás, közbeszerzési pénz vagy más közforrás jogellenes megszerzésében, kezelésében vagy továbbadásában vettek részt. Érintettek lehetnek gazdasági társaságok, korábbi állami vezetők, döntéshozók, szerződéses partnerek és azok a magánszemélyek is, akikhez a vizsgált vagyon végül kerülhetett.

A vagyon elvonásához azonban bizonyítékokra, jogszerű eljárásra és megfelelő jogorvoslati lehetőségre lesz szükség. A hivatal feladata elsősorban a tények és vagyoni mozgások feltárása, az eljárás megindítása, valamint a vagyon-visszaszerzési igény érvényesítése lehet.

Nem indulnak el azonnal teljes erővel a vizsgálatok

Bár a törvényi háttér elkészült, maga a hivatal még nem működik teljes szervezettel. Előbb meg kell választani az elnökét és az elnökhelyetteseit, fel kell venni a szükséges szakembereket, valamint létre kell hozni az informatikai, iratkezelési és biztonsági rendszereket.

Az NVVH vezetőit az Országgyűlés kétharmados többséggel, hat évre választja meg. A törvény szerint az első vezetőkről a hatálybalépéstől számított harminc napon belül kell dönteni. A hivatal elnöke később évente köteles beszámolni a szervezet tevékenységéről a parlamentnek.

A személyi állomány tagjai nem lehetnek politikai párt tagjai, és politikai tevékenységet sem folytathatnak. A szabály célja, hogy a hivatal legalább jogi értelemben elkülönüljön a mindenkori kormánytól és a pártpolitikai érdekektől.

Az első konkrét ügyek mutatják majd meg, mire képes az új hivatal

Az NVVH létrehozása önmagában még nem garantálja, hogy jelentős vagyont sikerül visszaszerezni. A valódi próba akkor kezdődik, amikor megindulnak az első vizsgálatok, és kiderül, milyen ügyeket választ ki a szervezet, milyen bizonyítékokat tud feltárni, illetve hány eljárás jut el vádemelésig vagy jogerős bírósági döntésig.

Az azonban már most biztos, hogy az új hivatal olyan jogosítványokat kapott, amelyekkel korábban egyetlen közvagyonvédelmi szervezet sem rendelkezett ilyen egységes formában. Emiatt azok számára, akik jogellenesen juthattak közpénzhez vagy állami vagyonhoz, valóban komoly következményeket hozhat az új rendszer.